Bárkinek,
aki rákérdezett, hogy milyen volt a hetem, csak annyit tudtam mondani, hogy
semmilyen. Nem voltam sehol, és semmi eget rengető nem történt.
A napok
nagyon hasonlóképpen teltek. A reggeli rutin után itthon még belefért egy kis
torna az egészség kedvéért, aztán nyelviskola a tanulás kedvéért, majd délután
gyerekfelügyelet a munka kedvéért, közben pedig folyamatos nassolás a lelki
békém érdekében. Esténként pedig olvasás, beszélgetés barátokkal vagy
értelmetlen böngészés a közösségi oldalakon.
Persze nem
volt ez annyira rossz, hiszen minden nap volt valami sikerélményem vagy egy
apróság, amit „hazavihettem” magammal aznapról.
Hétfőn nagyon
alaposan átgyakoroltuk a kisfiúval az egész zongora anyagot, az összes skálát,
a darabot és az elméletet is. Este pedig kellemes meglepetésként rám írt egy volt főiskolai évfolyamtársam, és beszélgettünk a szokásos körökön kívül (kivel
mi van) a jövőbeni terveinkről. Nagyon szurkolok neki!
A Harry
Potterrel szimultán olvasott regényemben (ez most magyar nyelvű) pedig találtam
egy jó gondolatot minden utazni szeretőnek:
„Az utazás
az egyetlen dolog, melyért fizetsz, mégis gazdagabbá tesz.”
Na jó, nem
az egyetlen, van még mellette néhány, például a könyvek!😄
Kedden hulla
fáradt voltam egész nap. De délután tudtam szunyálni fél órát. Micsoda siker!
Mielőtt a fiúcska
zongora tanárnője megérkezett, pedig kardpárbajt vívtunk, majd némi gladiátorviadalt
is beiktattunk a sűrű programba. Tízből nyolcszor nyert, így nagyon elégedett
volt magával, a halálhörgéseimen pedig remekül szórakozott.
Szerdán megírtuk
a half-term tesztet a nyelvsuliban. És haladtam a Harry Potterrel!
Valamint….
(dobpergés)…. megvettem a jegyemet a szombati Alvin és a Mókusok koncertre!
Csütörtökön
kézhez kaptuk a kijavított tesztet. Jó lett, de büszke csak a listening 100 %-omra
vagyok.
Délután
pedig nem hagytam magam! Én voltam a makacsabb, saját pályáján vertem meg a
kissrácot, így végül kénytelen-kelletlen megtette, amiket kértem tőle (evett és
olvasott). Amikor megjegyezte, hogy milyen szigorú vagyok, csak annyit reagáltam,
hogy tudom, az vagyok. Na, erre nem tudott mit mondani… 😎
Persze
kicsit korábban nagyon jót játszottunk együtt a zenei fogalmak élvezetesebb
kikérdezéséhez készített memóriakártyával. Ez van, előtört belőlem a tanító
néni…
Nem mintha
én nem tanultam volna rengeteget már magával a játék készítésével is.
Pénteken
egyik barátjánál töltötte a kisfiú a délutánt, így én csodálatos Valentin napi
programként sorozatot néztem (Jóbarátok) és nassoltam. Amikor mindezt meguntam,
pedig kitakarítottam a legfelső szintet a szombaton érkező vendégek részére.
Milyen romantikus… 💖
Főleg azzal
összehasonlítva, hogy este apuka szinte ugrándozva érkezett haza két nagy
szatyorral, és életében először nekiállt vacsorát főzni kedves feleségének a
jeles nap alkalmából. Rém büszke volt magára. 💝
Este még egy
jót beszélgettem egyik barátnőmmel, majd alig vártam, hogy a hétvége végre
elkezdődjön…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése